Már tegnap a kertben, az autóban, és a szobámban megjelentek az első szúnyogok, legyek. Bogarak, kis lények, akik a testünkre szállnak. És legtöbbször lesöpörjük vagy agyoncsapjuk őket. Reflexből. 

Pedig, mekkora bizalom kell egy ilyen kis lénytől, hogy ránk merjen telepedni... nem a halálba akar repülni...

Ma, felidéztem jógán a tanítványoknak ezeket a gondolatokat, amikor berepült egy légy a jógaszőnyegre.

Az elmém bedobta, hogy - jaj léééégy - de nem bántottuk, nem bántottam...

- gyakoroltunk tovább...

- és egy fél óra múlva, lehajolva láttam, hogy meghalt a légy....

- az utolsó perceit egy jógateremben töltötte...

- és képzeljétek, ha rácsapunk... az elmúlás előtti percekben még egy ütés is...

Nagy tanítást adott ez a kis légy az ahimszáról, azaz az erőszak mentességről, a bizalomról, az empátiáról, szeretetről, halálról, megvilágosodásról…

Ölelés: Kriszta